Város vizslantás

Megint vonatoztam, csak most végre nem dél felé mentem, mint általában, hanem északra, az 1 óra vonatútra lévő West Palm Beach nevű várost sétáltam keresztbe és kasul. Reggel a busz korábban elment, mint ahogy kellett volna, így jól lekéstem, a következővel viszont már nem értem volna el a kinézett vonatot. Taxi helyett kipróbáltam az Ubert, így pikk-pakk, nem is túl drágán odaértem az állomásra.

A West Palm Beach-i állomás sétálva is közel van a belvároshoz, így a vonatról leszállva indulhatott is a menetelés. Jártam már amúgy itt, de csak egy kis részén, ahova csak késő délután sikerült odavergődnöm, már abban sem voltam biztos, hogy ez az a város :)

Na igen pálmafák itt is vannak, annyira messze azért nem mentem

Lehet ciki bevallani, de sosem tudtam, hogy a kelbimbó
így néz ki, vagy így nő, vagy mi.
De ugye nem vagyok egyedül ezzel? :(

A kutyát meg így sétáltatják Floridában

Ja amúgy az egyik téren szombat lévén egy piacra bukkantam, ott mászikáltam egy ideig, aztán kinéztem a kikötőbe is, mert az mindig szép. Na meg voltak "homokvárak" is, szóval volt látnivaló bőven.

Karácsonyfa a helyi hóból, a fehér homokból :)

A tulajok andalognak a kis csónakjuk felé

Van akinek még egy ilyen is jutott a hajó mellé

És itt a paradicsom sem szimplán csak piros

Nem egyedül voltam kíváncsi a piacra szombat reggel

A háttérben lévő házhoz persze, hogy elsétáltam :)

Ez mondjuk eléggé giccsparádé

Szóval ez volt a háttérben, és itt még nem is tudtam,
hogy oda is átmegyek, mert azt sem tudtam, hogy mi ez

Repülő ember, nem tűnt egyszerűnek a dolog

Rögtönzött operafesztivál, jó zenei aláfestés volt a sétához

Mert sétálnivaló volt bőven

És ha nem lenne elég az út, a mólókra is kimásztam

Mindegyikre. Ez például kis szigetekhez vezetett be

Ahonnan a kilátás sem volt rossz

Itt a vége a mólónak

Ott voltam :)

Aztán persze sétáltam tovább, átsétáltam a belső csatornán lévő egyik hídon, hogy végigsétálhassak a másik oldalon is. Persze nem céltalanul, mert a már emlegetett fehér épületről közben kiderült, hogy egy múzeum, amit látni akartam.

A híd, persze felnyitva

Olyan nagy a rendetlenség itt, nem? :)

Meg kevés a pálmafa :)

Az ott az utca végén már az óceán

Szóval átértem arra a kis nyúlványra, ami a belső öböl és az óceán között terül el. Ránézésre nem tűnt olcsó környéknek :)

Ilyen kis vityilók vannak az öböl felől

Téli rezidencia

Ugyanis West Palm Beach arról is nevezetes, hogy sok gazdag embernek van itt házikója, ahol télen meghúzhatja magát. Miami után talán ez a második kedvenc floridai helyük, de persze nem akarok hülyeségeket beszélni. Majd ha egyszer nekem is lesz itt egy ilyen kis házikóm, hátha megtudom hogy is van ez :DD

Picike tölcsérecske

Még jó, hogy december van és semmi sem virágzik

Hatalmas és különleges, valami "kapok fa" és 186 éves.
Sajnos körbe volt kerítve :(

Egy kis pihenőhely a múzeum szomszédságában

Aztán a múzeum is meglett. Henry Flagleré volt 1902-ben épült, 55 szobás szépség. Itt kevés ilyet találni - persze egy-két hasonlóban azért voltam már -, Európában bezzeg annál gyakrabban fordulnak elő ilyen szép épületek, az ittenikeknek ezért is olyan különleges. Henry Flagler neve amúgy Floridában sok helyen feltűnik, főleg mert az ő nevéhez fűződik az első vasútvonal (igen, anno Key Westre is így lehetett csak eljutni), meg itt West Palm Beachen szállodát is épített, na meg élt ebben a kis téli menedékházban.

Bejárat

És maga az épület, a Whitehall

Egy szoba a sok közül, a fő háló amúgy

És a hozzá tartozó fürdő

Lépcsőház :)

Ez pedig mondjuk az előszoba

Azaz inkább elő csarnok

Zeneszoba

Hátsókert

Melléképület

A melléképületben pedig nini egy vonat :)

Fa mindenütt

A madarak betelepedése ellen elég hatásos módszerrel védekeznek

Sokat sétáltam bent is, hát még odáig elérve, szóval épp ideje volt kora délután lévén reggeliznem/ebédelnem egyet. Így hát beültem egy kis közeli étterembe, ahol végül csak egy francia hagymalevest ettem, azzal is eltelítődtem valahogy. Na meg a három pohár limonádéval mellé - amiről hű olvasóim tudják, hogy egyet fizet, akármennyit ihat. Na velem e téren nem szoktak jól járni :)

Aztán mentem tovább, vissza egy másik hídon, majd újra végig arrafelé ahol már jártam, csak most egy másik utcán. Szóval egy hatalmas kört megtettem, közben persze ide-oda kavirnyáltam, de végül csak kilyukadtam a főtérre, amit igazából kerestem. Vagy legalábbis nem akartam kihagyni.

Miket észre nem veszek :)

Jó nagy ajándékból nő ki a fa

Ez már a főtér környéke

Azaz a neve Cityplace

Színházzal a közepén

Na meg téli sapkával?!?!?!

Bárok, mozi, éttermek és üldögélő helyek

Szép kis hely az biztos

Innen fentről meg aztán különösen

Volt egy kis táncbemutató is

Na meg egy hatalmas Macy's áruház
csilingelő manókkal a bejárat előtt

Odabent pedig a Mikulás levelesládája

Azt hittem ugyanaz, mint amit Miamiban láttam. Pedig csak ugyanolyan :)

Itt már sötétedett, de úgy döntöttem, a következő vonatot is lekésem és csak az utolsóval megyek haza. Ugyanis egy kedves helyi és persze magyar házaspárnak köszönhetően még egy csodálatos élményben volt részem aznap. Nekik köszönhetem amúgy anno a Hujber Feri - Hevesi Tamás találkozást is. De ez még annál is sokkal maradandóbb élmény volt.

Kis cuki magyar vizsla

Ráadásul heten voltak, de egyáltalán nem gonoszok :)

Elképesztően cukik

Állóképet nehéz volt róluk csinálni,
egyikőjük itt is elkolbászolt valamerre ahogy számolom

4 kislány, 3 kisfiú

Cukiság

Nem tudtam betelni velük

Így búcsúztunk

Elképesztően aranyosak voltak, kisvizslák sosem rohangáltak még körülöttem, el sem tudom mondani mennyi időn keresztül dögönyöztem őket. Mondjuk két kézzel egyszerre hét érdeklődőt elég nehéz volt folyamatosan simizni, de valahogy csak megoldottam :) Szerencsére vagy inkább nehéz szívvel üres kézzel távoztam, bár nem egyszer fordult meg a fejemben, hogy egyet megkaparintok, de sajnos még nem állok rá készen. De egyszer annak is eljön majd az ideje, sosem volt még saját kutyám.

Az utolsó vonattal robogtam haza, onnan még egy busz és olyan este 11-re már itthon is voltam. Túl sokat nem üldögéltem egy helyben, de bőven van itt időm kipihenni az ilyen élménydús fáradalmakat.