2015. november 27., péntek

Mesés Miami

Van már pár elmaradt történetem, szóval gondoltam végre ráveszem magam, hogy írjak. Egyik nap például Miamiban volt egy kis dolgom, de most a szokásostól eltérően nem béreltem kocsit, hogy azzal ruccanjak le, hanem tömegközlekedtem. Busz, vonat, metro. Mondjuk volt vagy 2 óra háztól házig, de időmből kitelt.

A busz Ft Lauderdale-ben 2 dollár, a vonat oda-vissza volt 8, a metro Miamiban 2,25 dollár. A vonatjegy azért volt végül 10, mert vettem egy kártyát, ami feltölthető pénzzel, így azzal tudtam ki-be közlekedni a járművek között. A vonatnál felszállás előtt és leszállás után is egy masinához kell érinteni a kártyát. Nem belépéshez meg kilépéshez, hanem csak úgy odasétálva. A vonaton pedig senki nem nézte meg, hogy van-e nálam jegy. Szóval mintha az emberekre lenne bízva, hogy vesznek-e jegyet vagy nem. Valahogy nem gondoltam, hogy bárki is bliccelt volna. Ezt a kérdéskört még lehet mélyebben tanulmányozom egyszer. Miamiban a metróra viszont már csak kapukon lehet ki-bejutni és mindkét esetben kell az érintés, szóval ott nincs esély lógni. Ja amúgy a buszon felszállásnál sem, mert ott meg elől kell felszállni és a vezető melletti masinába bedobni a pénzt vagy érinteni a kártyát. Szóval rend van, kihágás nincs. Hm, érdekes.

A vonat amúgy csendes, tág, két emeletes. Jár rajta biztonsági őr vagy seriff vagy jegykezelő vagy mi, de csak szépen mosolyog, köszön és járkál. A vonat tiszta, de nagyon hideg. Megy a klíma ezerrel, pedig épp nem volt a legmelegebb nap (23-24 fok, még sokszor fáztam is a szélben :D) Pont erre készülve hosszú nadrágban mentem - na jó, a bokám azért kivillant, nehogy már ne :) -, sőt a járművek miatt kardigán is volt nálam, ami kellett is mikor utaztam. 

Ő a helyi vonat, a Tri Rail

A pálmafákkal beleolvad a környezetbe :)

Ez meg már a Miami metró, ami jóval a föld felett siklik
Miami downtown közepén szálltam le a metróról. Nem volt kérdés mit merre találok és hova jutok ha erre megyek, vagy arra. Annyiszor jártam már itt, hogy nem tudnék eltévedni. Egyetlen furcsaság talán csak az volt, hogy valahogy elfelejtettem, hogy itt tényleg majdnem mindenki spanyolul beszél. Angol szót alig hallani és nagyon furcsán néznek rám, mikor barna hajjal barnán nem beszélek spanyolul. Miami tipikus nagyváros, dugóval, nem túl nagy tisztasággal, mindenféle vegyes emberekkel, hajléktalanokkal és nagyon gazdagokkal vegyesen. Fort Lauderdale és főleg Key West után elég más. Persze itt is észre lehet venni a szépet. Főleg mert van is. Ha az ember nem munkába rohan, hanem csak sétál és nem foglalkozik a nem jóval, gyönyörű épületeket, pálmafákat, növényeket és persze vizet lát mindenfelé. Rengetegszer jártam már mindenfelé a városban, most sem jártam egy új helyen sem, akár unalmas is lehetett volna már a táj. De ehelyett még mindig tátott szájjal bámultam és mosolyogva repkedtem legtöbbször.

Tűzcsap-graffiti

Egy matt Bentley (a hajléktalanok között)

Ha fürdeni nem is, az óceánt bámulni itt is lehet

Sajnos a kedvenc székek már nincsenek itt,
helyükre picit odébb rengeteg pad került

Florida, USA és Miami (nem, nem Magyarország)
zászlaja

Végre valami újdonság

Karácsonyfa a pálmafák között a napsütésben.
Valahogy nem az igazi

A kedvenc ingyenes kismetró

Egy zászló nem zászló

Mindig is szerettem ezen a részen sétálni.
Miami Downtown - Brickell - Brickell Key háromszög
(térképen utánanézni ér!)

Nem emlékszem mikor volt rajtam utoljára - majdnem - hosszú nadrág

Felfelé nézni is sokszor érdemes.
Egy pasi értetlenül hozzám is szólt, hogy mégis mit nézek

Esténként kivilágítva is tekintélyes

Régi olvasóknak unalmas többször ismételt sztori.
A szobor aki az épület lyukas tetejére céloz :)
Miami belvárosát és üzleti negyedét (Brickell) a Miami folyó választja el egymástól, ahol persze hidakon lehet átjutni. Brickell gyönyörű a hatalmas épületeivel és persze tiszta is. Innen nyílik egy kis háromszög (persze mesterséges) sziget, amit Brickell Keynek hívnak, szintén hídon megközelíthető, kocsival csak sorompón keresztül. Leginkább drága lakások találhatóak rajta, gyönyörű környezetben. Körben sétáló és kutyasétáltató sétánnyal, virágokkal és persze vízzel körülölelve. Itt persze sétálni kutya nélkül leginkább csak én szoktam, sokan inkább futkorásznak. Fentiek keverékéből és közelségéből adódóan fordulhat elő az alábbi, egyáltalán nem szokatlan utcakép. Öltönyös muksók és félmeztelen futó, na meg én, az ártatlan turista aki épp szintén arra jár kedd délelőtt.

És még lehet ismerik is egymást :)

Ha ez valakinek a fejére esik...
Ősz van, hullanak a falevelek :))

Az ott Brickell, én meg már a kis háromszög szigeten

A sziget minden centimétere gondozott

És érdekes :)

Az pedig odaát Miami belvárosa és legmagasabb épülete

Nagy indián ember kagylót fúj

Az a híd pedig megy egy másik csoda szigetre, Key Biscayne-re

Ahogy talán ez a yacht is

Gazdagék itt tudnak ejtőzni ha elfáradnak a nagy semmittevésben

A kis sziget virága és a távoli nagy épületek jól megférnek egy képen

A jó nagy séta után persze jól megéheztem. Sok étterem van az üzleti negyedben persze, de nekem egy jó tészta, hm, carbonara mi más mindig jöhet. Tényleg talán mindignek tűnik, de igazából pár havonta, szóval tényleg belefért. És ha már van itt Vapiano, amit legalább otthonról is ismerek, hát betértem. A sok öltönyös mellett én legalább nem félmeztelenül feszítettem, de azért picit bevallom feszengtem. Viszont a kaja jó volt, és az elmaradhatatlan gumimaci  is ott van a végén :)

Ráadásul az étterem elég közel van az egyik kedvenc Miami épületemhez, ahova végre be is mentem. Na nem azonnal, előtte még tettem egy kis kitérőt és kismetróztam egyet csak úgy megszokásból, de aztán csak bemerészkedtem.

Gumimacik

Csupa üveg

És különlegesen gyönyörű

Na jó, nézzek néha lefelé is.
És hopp, Bon Jovi :))

Kicsit messzebbről. Ugye, hogy ugye?

Ez már a kismetró. Az meg ott a távolban a nagy.
Eggyel magasabban fut

Híd, folyó, épületek, autók... mi minden van itt :)

És a helyi hullámvasút

Apróságokat is észreveszek azért

Ez meg már az épülethez visszatérve, a bejáratnál

Az első emeleten medence
És itt a vége, fuss el véle... :)

2015. november 18., szerda

Álom élet

A sok utazgatás, kagylógyűjtés és séta-fika mellett persze néha azért jut időm lejutni csak úgy pihenni is a partra. A szél sokszor fújdogál, de a víz a hullámoktól felkavarva is kellemes meleg még. Odakint a parton pedig általában túl meleg van és bár imádom a napot, sokszor mégis árnyékba kell húzódnom ha nem akarok minden alkalommal sült pulykára (azért nem csirke, mert közeledik a hálaadás :D) égni. Szóval azért odalent is akad mindig teendő, nem lehet csak úgy nyugton feküdni órákat. Sokak örömére élőben közvetítettem is az élményt egy rövidke videó formájában a facebookon, de itt inkább továbbra is a fényképek maradnak.

Üdv a homokból

Mondom :)

Tengerparti házak sorakoznak, de ők úgysem jönnek le a partra,
szóval nyugodtan lehet ott turistáskodni

Mondjuk túl sokan nem zavarkodunk itt

Mondtam hogy fúj a szél

Behúzódtam az árnyékba. Meg valakinek majdnem a kertjébe :))

Vigyázat, fegyver van nálam.
Valaki elhagyta, gondoltam nálam biztonságban lesz.

Pelikán-vonulás. Nem hagynak pihenni :D

Fekszem a susnyában

Na jó, azért annyira nem rossz a susnya :D

Ők meg kagylóra vadásznak. Itt? Lúzerek

Sajnos nem, nem ő az újabb próba jármű.
A buszmegállóban parkolt, ahonnan én sajnos busszal távoztam

Szóval aznap busszal mentem le a partra, mindig azért nekem sincs kedvem odáig elsétálni. Persze nem kérdés, hogy a gyaloglás továbbra is napirenden van, például sokat sétálok a közvetlen környezetemben is, ami mint már mondtam egy sziget. Ráadásul nem is túl csúnya környék. Persze, hogy megmutatom :)

Például vannak virágok

Meg döglött rákok... na jó, ez hogy került ide? :D

Ezt a típusú pálmát (is) imádom

Veteran day volt.
Na meg amúgy sem nehéz zászlóba botlani idekint

Kedvenc virág

Mennyire igaz már a tábla? Ezek tényleg itt crossingolnak :)

Lehet kajakot is bérelni.
Bár bevallom itt nem biztos, hogy mernék vízre szállni

Nem semmi dolgokra lehet bukkanni csak úgy a kertekben

Ráadásul a ház meg a kert sem volt rossz

Aztán megint valami madarak mendegéltek mindenfelé

Ráadásul pávák. Csak úgy az utcán

Na meg a háztetőn
Utóbbi képek amúgy már a szigeten kívül készültek. Ráadásul nem is a legjobb környéken. Így van ez itt, a jó meg a nem túl jó környék csak úgy hirtelen ott van egymás mellett. Persze kertvárosi rész ez is, szóval annyira nem éreztem magam "veszélyben". Főleg azért is nem, mert hamar rájöttem, hogy nekik különálló házuk van, egy-két kocsi minden kertben... szóval több mindenük volt mint nekem. Szóval kinek is van félnivalója? :DD

Sétálgatás közben néha betérek egy-két thrift store-ba. Mondhatnám azt is, hogy turkáló, de az nem igazán állná meg a helyét. Persze itt is van jobb, meg rosszabb, de szuper dolgokra is rá lehet bukkanni potom pénzért. Ja meg itt ugye divat az is, hogy a ház elé kipakolják ami már nem kell nekik. Otthon ez mondjuk a lomtalanítás, ahol fehér embernek esélye sincs, na meg nem is biztos, hogy akarna magának nem működő dolgokat hazavinni. Itt viszont ez is máshogy van persze. Jó és akár új dolgokat is kitesznek, pont azért, hogy más elvigye akinek kell, ha meg nem, akkor a kukások járnak jól. Én ma például így lettem gazdagabb, vagy legalábbis nem szegényebb - :) - egy kicsi műfenyővel dobozban, talppal, ami sosem volt használva. Akik úgy gondolják, hogy ciki hazavinni, megértem őket. De idekint én is változom, lazulok, és akár esőben is sétálok. És irtó jó érzés néha feszegetni a saját magunknak állított korláto(ltságo)kat :D

Golfütő felhozatal

És egy kis baseball kellék

Jujj és egy csocsó asztal

És egy nagyon hasznos dolog... írógép :) Anno én is ilyenen tanultam.
Nem merem elárulni hány éve...

És ami velem jött végül haza?
Egy vadi új (igen, egyszer sem viselt) puha bőr (igen, feje és talpa)
cipellő... 5 dollárért

Na és első függönynek pont megteszi...
kis lépésekben lakásból otthon :)

Nem csak madarak vannak mindenfelé,
cuki mókusok is járnak látogatni

Ilyen volt

Ilyen lett.
Na jó, ez "normál" boltból van, lábtörlőt nem szoktak leselejtezni.
Ami nálam volt is a kukában kötött ki persze :)


Kaktusz... fa? Ezt valaki megmagyarázhatná. Sosem láttam még ilyet!

Szobanövény felhozatal... persze hogy az utcán

Ezt azt hiszem nem kell túlragoznom.
Ami szép, az szép

Mennyi citrom.
Nem is rossz ötlet, nálam a kertben csak narancs, mandarin és banán van :)

A tojás itt fehér héjú, a padlizsán meg csíkos

És igen. Ez is használt.
De nekem új. És nagyon örülök, hogy rám talált
Szóval ezek vannak mostanában. Sütkérezés a megunhatatlan óceán zúgás mellett, tátott szájjal sétálás a hihetetlenül zöldellő és virágzó utcákon, a csupasz bérelt lakás otthonná csinosítása és a többi. És akkor most mindenki irigykedik. Csak pár ember van aki mindennek tényleg a mélyére lát.

Hisz otthon mindenem megvolt. Mégis hoztam egy döntést és belepakoltam a "mindent" két bőröndbe. A nulláról kezdtem újra. Nem, egyáltalán nem minden szép és jó, a mélységek és nehézségek folyamatos akadályokat állítanak, hátráltatnak. De én csak megyek tovább emelt fővel, erővel és hittel. Önmagamban. Mert van egy álmom és teszek érte, hogy elérjem. És bár még mindig nagyon az elején tartok, sokszor mikor körbe vagy csak úgy jobban magamba nézek úgy érzem máris több mindenem van, mint valaha. És ezek nem feltétlenül tárgyak, hisz most jobban örülök egy 10 dolláros függönynek, mint anno egy 20ezer forintosnak. Végre tudom értékelni azt is, hogy ha süt a nap, de azt is ha esik az eső, le tudok ülni csak úgy bámulni az óceánt, vagy megállni és nézni a mókusokat. Akármivel is harcolok legbelül ha sétálok akaratlanul is mosolygok miközben nézelődöm és csodálom a virágokat. Megengedem magamnak, hogy más legyek mint mások és merek változtatni saját magamon.

Az általában csak a szépet elmesélő írásaimnak köszönhető, hogy másoknak egy álom amilyen világban élek, sőt talán én magam is néha álomvilágban élek, de az is biztos, hogy van egy álmom amiért élek :)