2015. november 6., péntek

Már megint kagyló vadászat

Vasárnap reggel hagytam magam mögött Key Westet, hogy még egy kis kitérőt tegyek mielőtt hazajövök. Olyan kis 500 km-es kitérőt. Ugyanis ha már volt nálam egy kocsi, ami többre hívatott, mint odalent a szigeten két napig ide-oda furikázni vele, úgy döntöttem pont jó lesz neki ha elmegyünk egy kis kagylót gyűjteni. Nem egyszer írtam már a helyről, aminek a neve Sanibel Island. Szép strand, nyugodt környezet és nem utolsó sorban kagylók. Azt hallottam a hurrikán szezon után - ami kb most van - hatalmas kagylókat lehet arrafelé találni, így gondoltam hátha szerencsém lesz.

Mikor megérkeztem nagyot csalódtam. Kevesebb kagylót láttam mindenfelé mint egy átlagos napon bármikor mikor arra jártam. De aztán szerencsémre és jobban kutatva, meg a vízben a hullámokkal küzdve csak sikerült szép nagy darabokat találni nem is keveset ráadásul.

Szokásos híd látvány korán reggel, nem a megszokott kilátással :)

Nagyon örülök magamnak, gondolom egész úton végig vigyorogtam :)

Kabrió, pálmafák... tiszta Amerika :)

Na meg persze óceán mindenütt

Jujj nem is mosolygok mindig :(

Vagy csak koncentrálok mert épp rosszalkodom? :D

Ez már 500 km után a sziget bejárata

Ilyen képet sem csináltam még sosem :)

Először ez a látvány fogadott... kis fű, kis kagylók. Jajj

De aztán jobban megnézve egyre többet találtam

Nem egy stresszes környezet

Persze a szokásos madár fényképek sem maradhatnak el

Na meg kókusz. Az is volt bőven

Na jó ez kevésbé természetes,
de nagyon ide való :)

Sokan motorcsónakokkal érkeznek, mondjuk kabrió az is :)

Vannak más kagyló-vadászok is rajtam kívül

Csakhogy ők nem tudják,
hogy a fák környékén lehet a legszebbeket találni

És meg is lett az első nagy... aztán szépen sorban a többiek

Megérte beküzdeni magamat a fák alá

38-as kagyló :)

Mindenhol csak kagylók

Túl izgatott voltam ahhoz hogy leüljek,
mondjuk nem is engem várt a szék, mint aztán kiderült :)

Azért nem csak a földet bámultam,
a madarat is észrevettem az ág végén
Szóval sokan sétálnak a parton, hajlonganak és gyűjtögetnek. A fák környékét meg legtöbben elkerülik, mert össze-vissza benyúlnak a vízbe és örülnek ha kikerülik őket. Na nem úgy én. Mindig bemászok a sűrűjébe - szerencsére pókok itt nincsenek :D - és ott vadászok. Mindig találni egy-két szépséget. A vicces csak az, hogy hajlongás közben mindig tök jól be tudom vágni a fejemet egy-két észre nem vett faágba, de kit érdekel akkor. Na meg a másik jó lelőhely a víz széle, ahol olyan bokáig vagy térdig ér a víz. Itt is vicces, mert a víz mindig hullámzik és mikor meglátok valamit, lehajolok érte, addigra a hullám általában arrébb hajítja, a fejemet meg beteríti a víz. Szóval ilyen jóféle mókák történnek a nagy vadászat közben, de legalább jókat tudok nevetni magamon. De valahogy végig hiányérzetem volt. A legtöbb a szokásos kagyló, de én csiga meg rák házakat is akartam találni. És akkor meg is lett. Pont mint a múltkori, gyönyörű, hibátlan. Azaz mégsem. Már megint egy lakó. Lefényképeztem, páran el is irigyelték, aztán nagy keservesen, de bedobtam mélyre a vízbe. Ha enyém nem lehet, más se találjon rá. Én viszont nem ölök meg még egy ilyen kis rákocskát, azóta is midig eszembe jut a régi történet. Aztán szerencsére találtam még sok szépséget, sőt még egy ugyanolyan - vagy ugyanazt? - ráklakós csigaházat is, de azt is visszadobtam. Így is nem kevés kincset gyűjtöttem mire nagy nehezen és több kör után feladtam végre.

Tökéletes szépség, csak foglalt

Kis hullámok, de pont el tudják sodorni a kiszemelt áldozatot

Ők megfáradtak a nagy gyűjtögetésben

Kabrió a jetski is :)

Egy hatalmas jég darab. Vagy mégsem? :))

A fél szigetet megkerülve a belső utakon
szépen vissza lehet jutni a kiinduló helyhez

És visszatérve a kiinduló helyhez újra lehet indítani a kört :D

Mennyi féle madár sorakozott fel, vajon mire várnak?

Ja így már érthető. Horgászok, kaja van :)

A cipőmben meg a mini kagylókat gyűjtöttem.
Sőt itthon kiderült, hogy egy kis darab tüskeként a talpamban is megpihent

Zöldségek ráklábakkal... micsoda ínyencség :))

Aztán elindultam hazafelé, hosszú út várt rám.
De picit sem bántam ilyen látvány mellett :)

És a végeredmény. Pedig próbáltam visszafogni magam

Kifőzés és babaolajas ápolás után végre valami készült is belőlük

Meg még egy... és a legutóbbi gyűjtésemből még másik kettő :)
Szóval ki akar Sanibel Islandre menni ezek után? Szívesen elkísérem, ezt sosem fogom megunni.

1 megjegyzés: