Új élet Floridában: Telnek a hétköznapok

Kis lakásom közben egész lakhatóvá vált, bár még nagyon kezdetleges állapotban van minden. De hát időm van bőven még szépítgetni majd, most egyelőre elég beruházás, meg takarítás meg pakolás volt ez így hirtelen. De tényleg hihetetlen, hogy mik hiányoznak az embernek mikor egy új lakásba költözik, például a tésztaszűrő ma jutott eszembe. De persze ennél fontosabb dolgok is kellettek, így pár nagy bevásárláson már túl vagyok. Meg persze már van internetem meg kábeltv-m (holott TV-m még nincs :) Hihetetlen flottul ment az aktiválás, a T-Home-nak (T-Rex csoport) lenne mit tanulnia ebből.

Tefal - te mindenre gondolsz :)

Persze a bőröndökből kipakolni végre, főleg úgy hogy azt érzem egy ideig a seggemen maradok felemelő volt. Bár be kell vallanom a felénél azt éreztem, hogy remélem már nincs több ruhám. Nő létemre. Pedig még volt, teltek is meg a szekrények meg fiókok sorra.

Így kezdődött. Sámlival :DD

Hát és valahogy így végződött.
Kár, hogy dupla ajtós,
szóval nem merem az egészet megmutatni :D

Egy kis emlék Key Westről

Eljött az idő, hogy lekerüljenek a címkék a bőröndökről.
Megérkeztem! :)

Szelektív kukázás és ez csak a papír göngyöleg :)

Nem úgy, mint a ruhásszekrény, a konyhaszekrény még elég üres,
de már legalább nem teljesen

Még nem normális kaja, de már legalább nem halok éhen :)

Ilyen-olyan bútorokból áll még a nappali.
Ez a következő lépés lesz, ha megálmodom

Aztán végre elkezdtem főzni is.
Éljen a saját konyha! :)

Szintén a nappali, szintén lakhatásra jó állapotban,
de még odébb a vége

A háló azért már eléggé kész lett

Ide már egy kis díszítés is jutott.
Tudom, nincs magyar zászlóm. Küld valaki? :)

Végül a fürdőszoba is elkészült

Szóval a lakás úgy ahogy kész, így van idő pihenkészni, strandolgatni vagy épp sétálni. Van amikor rövidebbet, van mikor őrült hosszút. Egyik nap elindultam és gyalog elsétáltam az óceánig. Több, mint 6 km volt, dög melegben. Néha magam sem értem miért küzdök az életemért :)) A parton egy picit megpihentem, vissza persze már busszal jöttem. Végül még egy kis bevásárlással megfejeltem, nehogy már ne cipekedjek hazáig.

Szóval van amikor strandolgatok:

A szél még mindig itt van

Én meghúzom magam a homokban,
szegény pálmafák meg küzdenek a széllel

A víz kellemes, bár felkavarva picit talán elsőre hűvöskés :)

Értem jöttek, megyek is :)

Aztán jött a túlélő túra. Persze túl sok gyalogossal nem találkoztam útközben, leginkább csak házakkal. Így őket fényképeztem :)

Van akinek már parkol otthon egy szépség :)

A növényzet nem rossz akármerre megyek

Persze közeledik a halloween, van aki nem aprózza el

Nem egy mai darab

Tökvásár. Mint otthon a dinnyeszezon :)

Azért ennyit csak nem sétáltam, hogy Angliában lennék, ugye?! :)

Vannak erre is szép, öregnek tűnő házak.
De hát itt az öreg a mihez képest, ugye? :)

De végre látni téglát is

Kis híd mindenütt van, hisz csatorna is

Mondjuk repülő WC-re még én sem számítottam :D
Égi áldással azért vigyáztam :DD

A parthoz közel nagy híd is akad (intercoastal waterway)
A hidat gyakran felnyitják a hajók miatt, addig meg gyűlik a dugó.
Mármint az úton :)

Félúton. Csak nehogy most nyissák fel :)

Helyi vízitaxi

Aztán végre elértem a célállomást.
Úgy bevált a múltkor a szék, hogy most is megpihentem benne

Felkészülten indultam útnak

Kilógattam a lábamból a megtett kilométereket :)

És közben ezt bámultam

Egy-egy fényképezni való mindig akad ülve is

Ha más nem, csak a nyugalom

Meg persze a pálmafák, amik még mindig lengedeznek a széltől.
Neki köszönhetően nem döglöttem meg a melegtől :)

Aztán elindultam vissza. Virágok kísérték utamat :)

Na meg fán csüngő csontvázak. Idilli :)

Van aki nem lovat, hanem jaguárt tart otthon.
Sajnálom szegényt :)

Ő már a szomszéd kutyája, akit kiengedtem a kertbe mókázni,
szóval ez azt jelenti, hogy sikerült egyben hazaérnem.

Aztán van amikor csak kisebb sétákra indulok, hisz a környező utcákat sem árt megismerni. Van a közelben egy park, ahol mindenféle mókák vannak, szerintem párszor még ellátogatok arra. Persze csak úgy sétálgatni is jó, céltalanul.