Telihold party

Volt egy kis teliholdnézős óceánparti party ahova hivatalos voltam. De ha már felautókáztam egy másik városba, miért is ne nézném meg jobban magamnak. Így órákkal előbb elindultam és perszehogy sétáltam egy nagyot. A találka egy mólónál volt, így ott leparkoltam, majd elindultam a parti sétányon észak felé, mert tudtam, hogy arra valahol van egy világítótorony is. Hát nem volt közel és az út csak félig ment a parton, egy idő után már egy autóút mellett tudtam csak sétálni, de mielőtt feladtam volna egy szép kis kertvárosi részre értem megint, így végül eljutottam a világítótoronyig, legalábbis a közelébe. Aztán meg persze mindez visszafelé. Szóval nem volt mindig a legszebb a látvány, de persze mindig akad amiért megéri nekiindulni.

Rá nem vonatkozik, hogy ne smsezz vezetés közben :)

Helyi móló. Nem tetszett.
Sirályok és pelikánok helyett galambok voltak

Azért a mólóról egy szokásos beach fotó

Na meg egy baywatch is :)

A mólón nem sokat időztem, valahogy nem fogott meg. Pedig amúgy imádom őket. Szóval inkább elindultam északnak.

Ilyesmiben volt a mi partink is este

Ilyet még sosem láttam. Bombák a fán :)

Egyszerű, de nagyszerű

Ez már a kertvárosi rész. Kicsike házakkal

Szóval hosszú séta után megérkeztem a világítótorony közelébe. És mikor ott voltam rá is jöttem, már jártam egyszer arra. Ezért azt is tudtam, hogy a torony nem igazán megközelíthető, viszont a szemközti parkból jól látható, így annál tovább inkább már nem is merészkedtem. Ott viszont ahelyett, hogy üldögéltem volna picit, fel-alá mászkáltam, nézelődtem és közben még telefonáltam is egy hosszút, persze állva. Végül leülés helyett inkább elindultam visszafelé. Magam sem értem miért kínzom magam, de talán jobb talpon maradni, mint megpihenés után újra megpróbálni lábra állni :)

Az ott a világítótorony

A felhők csak fokozták a látványt

Szokásos nyitható híd, már kezdem megszokni.
De még mindig lenyűgöz :D

Hát persze, hogy meg kellett kongatnom a harangot :)

Felhős volt az ég, fújt a szél, de meleg is volt egyúttal. Ilyenkor napoznak a turisták a parton, a helyiek meg viselnek hosszú nadrágot meg kabátot :) Én a kettő között vagyok, néha azért kirázott a hideg a szélben, de menetelés közben meg folyt rólam a víz. De amúgy már jó ideje nyár van, 29-30 fok, sokszor felhős, de még legalább nem a fullasztó dunsztos meleg. A virágok viszont tobzódnak továbbra is. És végre az enyémek is! Legközelebb erről is lesz fotó, most még egyelőre csak más díszével ékeskedem.

Például ilyenekkel, amik csak úgy ott vannak az utcán:

Pirosban

Sötét rózsaszínben

Narancssárgában

Vagy épp világos rózsaszínben

És persze a bougenvillea....

Már tényleg az én növényeim is kezdenek virágozni, de még csak módjával, későn érő típusok szegények. Ahogy a citromfám is éledezik, a felén már mini citromkák vannak, a felén mégcsak virágok. Hát majd kiderül hogy citromszüret is lesz-e még a végén, nagyon büszke lennék magamra ha igen. Locsolom is mostanában őket napi rendszerességgel, de sosem leszek igazi botanikus alkat. A locsolástól ugye nőnek a gazok is, én meg úgy vagyok vele, hogy legalább az is zöld. Na meg fene se tudja néha melyik a gaz melyik egy kezdődő növény, szóval inkább kivárok :) Múltkor meg kimentem locsolni, megláttam egy mókust a háztetőn, azt próbáltam magamhoz csalogatni, mert megtaláltam egy elhagyott mogyoróját az ablakpárkányomon. Amit amúgy mindig el szokott rejteni valamelyik virág tövében, aztán mire visszajön szegényke már kis mogyorófa-kezdemény zöldellik a helyén. Na de végül magamra hagyott a mogyoróval a kis komisz, én meg bejöttem mint aki jól végezte dolgát. Csak locsolni felejtettem el :DD

Na de inkább folytatom. Lassan visszaértem a kiinduló helyre. Elmentem még kocsival egy gyors bevásárlásra, mert mindenki hozzon kaját-piát magával típusú buli volt. Rántott csirkeszárnyak egy kis kenyérrel, üdítővel hipp-hopp a kosárba és már robogtam is vissza. Persze még így is kicsit korán értem, így végre leültem egy padra és néztem ki picit a fejemből.

Víz, homok, susnya, zöldellő fű, parti sétány ilyen sorrendben

Mondtam én...
jobbra nagykabát-hosszúnadrág, balra a fűben napfürdőzés

Várakozom

Aztán nem sokkal később elkezdtek szállingózni az emberek, a legtöbben tényleg hoztak is magukkal ezt-azt. Sőt a főszervezők még teljes grillező-főző-melegentartó fémkocsikat is, csak néztem. Más is vásárolt ugyanott ugyanazt mint én, de sokan érkeztek frissen rendelt pizzásdobozokkal is. Na meg volt jó amerikai módra előre csomagolt mosott-vágott-dobozolt alma-sajt, alma-karamellszósz, zöldség-mártogatószósz, ami amúgy jó dolog lustáknak, de ilyen partira is tökéletes volt. És akkor ha már hozták a hatalmas sütőszerkezetet is, volt frissen sütött hamburger, kukorica, hús, fene tudja még mi. Szóval eszem-iszom, dínom-dánom. Én inkább csak eszem. Voltunk vagy 70-80-an, abból én ismertem vagy kettőt. De végül nagyon jól sikerült az este, sokat beszélgettem sok emberrel. Örülök, hogy naplemente után eszünkbe jutott a telihold felkeltére is rátekinteni, ami amúgy gyönyörű volt. Sajnos telefonos fényképekkel ez nem igazán élvezhetően érzékelhető, de azért egy kép legyen bizonyíték, hogy tényleg láttam ezt is :)

Telihold felkelte

Elég sok emberrel sikerült szóba elegyednem az este, így belekeveredtem egy újabb túracsoport köreibe is, akikkel most hétvégén kempingezős kajakozós három napos túrára megyek. Vagyis inkább merészkedek. Én meg a sátor. A semmi és az erdő közepén. Ahol még fekete medvék és pumák is lehetnek. Nem, a kígyókról nem beszélek. Aligátoros vízben kajakozással megspékelve. Amit persze ők úgy hívnak, hogy gyönyörű hely, a természet lágy ölén, gyönyörű kis folyókkal. Hát meglátom majd melyik verziója fog az emlékezetembe vésődni. Sajnos fényképeim nem tudom, hogy lesznek, ez most nem olyan kajakozás lesz ahova a telefonomat magammal viszem. Vízálló fényképezőgépem meg még nincs. Amúgy is azt mondták, pénzre és telefonra nem lesz szükségünk, sőt a kempingben ne is akarjuk használni, nem azért megyünk. Ellenben vennem kellett egy sípot, amit ha megfújok háromszor, mindenki tudni fogja hogy baj van. Juhé. Ja amúgy a sípot mindig hordjam magamnál és bármikor bárhol baj van és megfújom háromszor egy-két veterán katona azonnal ott terem, hogy segítsen, ez itt így szokás. Lehet mindjárt ki is próbálom :D

Éljen a természet

Na hát végül nem mentem vasárnap megint túrázni az Evergladesbe. Szombaton esett az eső néha és vasárnap hajnalban is arra keltem az induláshoz, hogy esik. Szóval lemondtam és utólag jól megbántam. Ugyanis akik így is voltak elég bátrak belevágni a mocsárba, ők jártak jól. Nem esett, nem is kellett most vízben gázolni annyit, szóval jó volt. Én meg így jártam. Vigasztalásul a lelkiismeretemet hétfőn elindultam sétálni egyet. Mondjuk kocsival, mert kinéztem egy helyet a térképen és ha addig elsétáltam volna, akkor már ott nem tudtam volna megmozdulni sem. Szóval hasznát vettem megint a kis bogaramnak és elindultunk. Nagy nehezen parkolóhelyet is találtam a közelben, aztán belevágtam. Sétáltam egy tó körül, mármint csak majdnem körül, mert az út egyszer csak végetért, kerítés a végén, odaát meg egy lakópark. Mondjuk a kapun be tudtam volna csusszanni úgy volt lelakatolva, de a mindenféle figyelmeztetés meg kamerák meg mész a rendőrségre táblák most az egyszer elriasztottak és inkább visszafele kezdtem el sétálni.

Láttam boldog növényeket...

...meg tavat, fapallót...

...és egy tankot... :D

Egyszer már jártam amúgy errefelé, akkor bringával. De a tankot most sem hagyhattam ki, totál nem illik a képbe :)

És ilyen kietlen úton sétáltam a végtelenbe na meg vissza

Aztán úgy éreztem, hogy ez még nem volt elég, így elindultam ellentétes irányba, mint ahol parkoltam. Kinéztem térképen, hogy van egy park a közelben, gondoltam azt megnézem magamnak. De a googlemaps megint kibabrált velem, egy kerítés állta utamat ahol be kellett volna fordulnom az egyetlen utcába a környéken. Aztán láttam, hogy csak az autóknak állja útját, a gyalogos bejárat nyitva. Hát persze hogy besétáltam, mintha odabent lenne dolgom. Igazából ez egy zárt lakópark szerűség volt, szép házakkal és környezettel. Rengeteg ilyen van erre mindenfelé, ha kocsival nem is, de gyalog be lehet jutni könnyedén. Végigsétáltam az egyik utcán, annak a végén volt a park. Ami nem is akármilyen volt. Aztán láttam, hogy a másik oldalról nincs is annyira lezárva ám ez a terület, szóval legközelebb kocsival esetleg a másik oldalról is megközelíthető. Mert van miért ide visszatérni.

Ilyen házak voltak odabent a kerítésen belül

A parkban meg kacsák

Meg valamik

Meg még valamik :)

Hát az kiderült, hogy nem vagyok nagy madárszakértő. A sirályt meg tudom különböztetni a galambtól, na meg a pelikánt is megismerem, de kb ennyi. Sok féle madár éldegélt a parkban szabadon és senkit nem zavarva az biztos.

Volt négy teniszpálya is

Egy kosárpálya meg két izé zöld valami terület
(gondolom olyan golyó dobálós játékhoz)

És 4 fallabda pálya

Hát ez az amiért vissza fogok térni. Teniszpálya meg fallabda pálya bármikor és ingyen használható. Nem is értem. Annyi helyen van mindenféle park meg tó meg ilyen pályák. De sehol nem kérnek pénzt semminek a használatáért. Mégsincsenek megrongálva, szépen karban vannak tartva, füvek nyírva, egy madárkakit (már bocs) sem láttam sehol, pedig madár az bőven volt. Otthon meg az egyetlen Városligetben is fákat vágnak ki, meg nincs víz a tóban, sorolhatnám. Azt hiszem ez az amit biztosan el kellene tanulnunk. Sokan sétáltak (mármint ahhoz képest, hogy hétköznap napközben volt) a parkban, futkorásztak meg bringáztak. Ja meg kedvesen köszöntek egymásnak ahogy azt illik. És ha mosolyogva sétálok már csak a környezet szimpla látványa miatt is állandóan mint egy vadalma, azon sem akad ki senki. Sőt, visszamosolyognak. Ilyenkor még mindig csak ámulok. Pedig lassan hozzá kellene szoknom. Itt mindez totál természetes.

Persze itt is volt egy tó

Meg további madárféleségek

Ja és persze nem is csak egy tó :)

Sajnos nem virágzott a vízililiom (vagy mi), csak hogy valamibe belekössek

Ja meg találtam (a kacsa is akkor találta meg) egy oda nem illő és úgy néz ki úszni nem tudó
(vagy MÁR nem tudó) állatot is, de ilyeneket persze csak én veszek észre,
hogy legyen valami döglött állat fényképem is megint :D

Ő nagyon kis érdekes színű volt, egy ideig együtt is sétáltunk

Homok röplabda pálya is volt egy kicsit odébb

Szóval jó nagyot mászkáltam a parkban és élveztem a kicsit lehűlt, de azért napsütéses levegőt. Aztán visszasétáltam a kapuhoz amin érkeztem, végig megint a házak között megcsodálva az elképesztő szép virágokat, majd elbaktattam a parkolóhoz. Jó nagy séta volt, de úgy néz ki sosem fogok kifogyni a felfedezni valókból, bármerre indulok mindenhol van valami szépség.

Kedvencvirág... pár nap és az enyém is virágozni fog!!

Nem fiatal Mustang.
Nem volt merszem meglesni mi volt letakarva mellette

Tenyérnyi virág. Mármint nagyobb

És nem is egy

Na ilyet még sosem láttam. Mikulásvirág, de mekkora!

Néhány kókuszgolyó (azértsem továbbra sem dió)

Kicsike kaktusz. Nagyobb, mint én.

És tele virágokkal

Odaát jártam a kerítésen túl

A legtöbb ház mögött van medence persze

A fenti képen azt próbáltam lefényképezni, hogy elölről ugye nincs kerítés a házaknál általában, de a ház mögött viszont van. Hisz kert is van, amit azért leválasztanak egymástól. Na meg körbekerített, vagy ahogy a képen is látszik teljesen beépített medence is figyel ott sokszor. Ha csak kerítés van az lehet az aligátorok miatt, ha ilyen fekete szerkezet, az meg a szúnyogok ellen. Erkélyeken, teraszokon, medencéknél, rengeteg helyen van ez a fekete szúnyogháló megoldás, ami nagyon praktikus. Máshogy nem is nagyon lehet sajnos túl sokáig kint üldögélni esténként, szóval a minden ház előtt ott lévő székek meg padok szerintem általában csak díszek. Nem is sok embert láttam eddig kint üldögélni, ami egyrészt a bazi melegnek is köszönhető. Na én azért ki szoktam ülni néha ha már van saját székecském, de van hogy a szunyik sajnos bezavarnak idő előtt.

Ez a víziút, ami van annyi itt, mint autóút szerintem. Csak ez szebb

És az első tó ahonnan indultam

Na most meg közben kaptam tornádó riasztást, aztán meg már csak esőriasztást a helyi időjárás alkalmazástól, szóval jobb lesz arra koncentrálni mi folyik most odakint, hátha bújnom kell az ágy alá. Viccelek, fogalmam sincs mit kellene csinálni, de legalább locsolni nem kell ma, ha az eső tényleg megérkezik, nem úgy mint a tornádó amivel ijesztgettek egy órája.

Persze azért még egy-két kép belefér. A kiránduló társasággal hétköznap esténként is néha van egy-két rövidebb séta, tegnap mondjuk 4,5 mérföld, azaz több, mint 7 km erőltetett menet sikeredett, szóval ma megint mozdulni sem nagyon akaródzik. Szedtük a lábainkat mint akit üldöznek, ahhoz képest, hogy mennyit szoktam sétálni, vagyis most már úgy érzem, hogy csak andalogni, ezeket a rohamtempókat azért még szoknom kell. De szép helyeken járunk, persze parkokban, tavak körül, mi más van erre. Ja meg naplementében.

Esti futam

Még egy hír a végére. A szomszédomnál méhek költöztek be a ház külső fa (mi más) burkolata alá, azokat irtották itt napokig. Nagyon izgi volt, jött a pasi űrhajós felszerelésben és sok-sok órás küzdés után nagy boldogan vitte el magával haza a kis méhecskéket a farmjára. Figyelmeztető tábla is volt kint az udvaron, nagyon megadták a módját.

Persze nekem muszáj volt a közepén sétálgatnom,
mert a postaláda máshogy nem megközelíthető,
a locsolásról nem is beszélve

Erre még rájártak egy darabig, aztán elköltöztek